Szülőföldünk múltja

Hatodik osztályban hon- és népismerettel bővül a tanulók tudása, s gazdagodik ezáltal érzelemvilága.
Magyar- és osztályfőnöki órákon irányított beszélgetések témája a tanulók otthona, lakóhelye: a szülőföldjük. Majd tovább bővül a kör hazánk tájaival és a bennük lakó emberek életével. Ezek a beszélgetések erősíthetik a gyerekek kötődését szüleikhez, nagyszüleikhez, rokonságukhoz, otthonukhoz, hazájukhoz.
Természetesen ez az újabb ismeret nem tananyag, amiből ötösre kell felelni. Az így megszerzett és érzelmekkel átszőtt tudás egy életre szól. Hogyan lehet hallássérült gyermekeknek a szülőföld és a család, valamint Magyarország szeretetéről úgy beszélni, hogy ne frázisokat és közhelyeket szajkózzunk? Hogy érzelmileg is átélhessék ennek a jelentőségét? Legjobban talán úgy, ha aktivitásra, tevékeny részvételre biztatjuk őket. Most éppen abban az életkorban vannak, amikor szeretnek gyűjteni, felfedezni dolgokat. Ezért is gondoltam arra, hogy ebben a tanévben gyűjtőmunkába fogunk.
A gondolatot tett követte. Gyűjtöttünk mindent (régi tárgyakat - használati eszközöket), ami a szülőföldre emlékeztet, ami még föllelhető otthon, a nagyszülőknél, a rokonságnál vagy az ismerősöknél. A két 6. osztály lelkesedését látva bekapcsolódott a 4. osztály is meg néhány tanár, nevelőtanár és gyermekfelügyelő. Az egyre gyarapodó gyűjtemény értékes darabjait rajzórákon megtisztogatták, rendbe tették, le is rajzolták a tanulók. Végül iskolánk klubszobájában a gazdag anyagból kiállítást rendeztünk a gyűjtésben részt vevő gyerekek és az iskola többi tanulójának örömére, okulására.
A ˝Szülőföldünk múltja˝ című házi kiállítás március végéig várja az érdeklődőket.

Ilosvai Ferenc

Ilosvai Ferenc – V, 2006 – 03 – 12 23:35