Létrehozó szervezetek:
Csathó Tibor - Életfa Környezetvédő Szövetség, Egri Civil Kapu
Állásfoglalás kivonata:
A HOWTO a nyílt forrású szoftverek telepítésére, konfigurálására és használatára készült dokumentációk gyűjtőneve. Mint minden informatika-közeli fogalom, ez is angol nyelvű, magyarul a jelentése: HOGYAN. Több ezer ilyen howto létezik, a nyílt forrás világában szinte minden jelentkező problémára készült vagy készül egy gyakorlatias, a megoldást segítő dokumentáció.
Ezért lett a mi tanulmányunk címe: Országos Civil Adatbázis HOWTO, vagyis:
HOGYAN készítsünk és működtessünk országos civil adatbázist?
Az Országos Civil Adatbázis már megnevezésében is rejti a névadók szándékait.
Egyrészt megfogalmazódik a kívánság, hogy legyen egy olyan rendszer, amely naprakész és pontos adatokat tartalmaz a civil szervezetekről, másrészt hatásköre terjedjen ki az egész országra, strukturált adathalmazként tárolódjon, és talán rejti azt a szándékot is, hogy egyetlen ilyen adatbázis létezzen.
Ezeket a szándékokat boncolva azonban számtalan kérdés keletkezik. Mivel egy ilyen rendszer az egész társadalom szintjén vizsgálandó, az Adatbázis problémaköre rendkívüli komplexitást érhet el.
Például hogyan definiáljuk a civil szervezeteket, egy olyan társadalomban, ahol a civil szektor – egy nagyobb szünet után, alig pár évtizedes pályát befutva – maga is gyerekcipőben jár, miközben folyamatosan változik a társadalmi megítélése, és gyakran a törvényi szabályozása is. Példának hozhatnám fel a közhasznosság körüli jogi értelmezési problémákat, vagy az NCA törvény módosítása körüli, 2004. novemberében fellángolt vitákat.
Tehát milyen feltételek mellett szerepelhet egy szervezet az Adatbázisban? Ki szabja ezeket a feltételeket?
Például hogyan legyen magyarországi az adatbázis, mi a helyzet a nemzetközi hatókörű, vagy a határon túli magyar szervezetekkel? Hogyan kapcsolódhat ez a rendszer más országok hasonló adatbázisaihoz? Mennyire legyen nemzetközi az adatbázis? (angol vagy több, idegen nyelvű adat közlésének lehetősége adott legyen-e az adatbázisban)
Az Adatbázis körüli vizsgálódás így egyre több kérdést vet fel, a körök folyamatosan bővülnek. E tanulmánynak, mint a többi, e témában íródott társának is, az a feladata, hogy minél többet meg tudjon válaszolni ezekből a kérdésekből. A válaszok megadása nem könnyű feladat, főleg ha a tanulmány elsősorban a gyakorlati megvalósítás kérdéseire keresi a választ. Több „forgatókönyv” létezhet, minden döntés új elágazásokat hoz létre.
Az Országos Civil Adatbázis sikeres megvalósítása nagyon fontos a társadalom minden résztvevője számára, még ha ezt jelenleg nem is érzi mindenki a saját bőrén.
A mindenkori kormányzatnak szüksége van korrekt információkra a civil szektor összetételéről, sajátosságairól. Az Adatbázis fontos lépés az e-kormányzati törekvések megvalósításában is.
A civil társadalomnak szüksége van a prezentáció, az információ-közvetítés, és az egymással történő szoros együttműködés kialakítására, miközben eleget kell tennie törvényi kötelezettségeinek is.
A társadalom más rétegei pedig a nyitottság, átláthatóság és számonkérhetőség igényével élhetnek, mind a civil szektor, mind a kormányzat felé, vagy információt kaphatnak, ha felajánlanának adót, támogatást, segítséget vagy munkát.
A világ „jobbik” felében a jól szervezett, valóban működő nonprofit társadalmat kulcsfontosságú tényezőnek tartják a demokrácia kiteljesítésében. A civil szektor olcsóbban és jobban old meg feladatokat, melyeket a kormányzat vagy más szektorok nem tudnak vagy nem is akarnak megoldani.
A magyar társadalom a Nemzeti Civil Alapprogram létrehozásával tett egy jelentős lépést a szektor elismerésében, a munka javarésze azonban csak most következik.
A támogatások szintjének nem csökkennie kell a jövőben, hanem éppen emelkedni. A mindenkori kormányzatnak hatékonyabb és átláthatóbb támogatási rendszerrel, és a szemlélet megváltoztatásával kell segíteni a civileket, miközben meg kell adni az adományozás szabadságát a gazdasági szektor számára is. Szabadabb kezet kell adni az állampolgároknak is, adóforintjuk sorsának meghatározásában.
A civil szektornak ezek eléréséhez egységes és a kormányzati struktúrához igazodó érdekképviseletet kell kialakítania.
A folyamatban talán kicsi, de mégsem jelentéktelen lépés az Országos Civil Adatbázis létrehozása.
Az Adatbázis nem is eredmény, inkább egy eszköz, „szerszám”, a továbblépés nélkülözhetetlen munkaeszköze.
Megvalósítása során arra kell törekedni, amire minden igazi mesterember törekszik, ha szerszámot kell készítenie, vagyis hogy a szerszám minden olyan később jelentkező munkára is használható legyen, melyre annak készítésekor még nem is gondoltak.
A jó mester nem szeret feleslegesen dolgozni.
Eger, 2004. november
Csathó Tibor
