Az Egri Civil Kerekasztal állásfoglalása az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénytervezetről

Az egri civil szervezetek konzultatív, érdekvédelmi testülete, az Egri Civil Kerekasztal áttanulmányozta az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslatot, amelyről az alábbi álláspontot alakította ki.

Egyetértünk a törvényalkotó azon szándékával, hogy a nonprofit/civil szféra működésével és támogatásával kapcsolatban átlátható és ellenőrizhető, kevesebb bürokráciával járó viszonyokat kíván létrehozni. Ennek egyik fontos eleme volt korábban a civilekre vonatkozó jogszabályok egy törvényben történő megjelenése, amellyel a jelenlegi elképzelés ellentmondásba került, hiszen a módosítás előtt álló Polgári Törvénykönyvbe kerülnek a civil
szervezetekre vonatkozó státusjogi szabályok.
 
A civil kerettörvény megalkotása így megelőzi a PTK módosítását, amely szabályozási bizonytalanságot okoz. A tervezetben nem látjuk bizonyítottnak, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram megszüntetése után létrejövő Nemzeti Együttműködési Alap működésében érvényesülne a civil önkormányzatiság elve, és a civil kontrol szerep. Javasoljuk, hogy az összeférhetetlenségi problémák kiküszöbölése érdekében a Tanács és a Kollégiumok
teljes tagságának összetételére a parlamenti szakbizottság, és az illetékes miniszter tegyen javaslatot, ugyanakkor a civil jelöltállítási rendszerből megválasztott képviselőkből jöjjenek létre a Tanács és Kollégiumok mellett, a tevékenységüket ellenőrző, vétójoggal rendelkező és nyilvános beszámolási kötelezettségű felügyelő bizottságok. Ez valódi civil kontrolt, a kormányzati - és pártfüggőség kiküszöbölhetőségét biztosítaná az egész rendszer működését illetően.
 
A törvénytervezet a közhasznú jogállással kapcsolatos kötelezettségeket, szabályokat részletesen, bürokratikusan, az igénybe vehető kedvezményeket feltételesen és esetlegesen tartalmazza. Felhívjuk a törvényalkotók figyelmét a nem közhasznú szervezetek önszerveződő közösségépítésben betöltött nélkülözhetetlen szerepére, és kérjük, hogy a közhasznúság elsősorban az állami és önkormányzati feladatok átvállalása és a közérdekű
szolgáltatások folyamatos biztosítása esetén igénybe vehető kedvezmények szempontjából legyen hangsúlyos, de ne érintse hátrányosan a társadalom önszerveződő, öntevékeny az egészséges csoportmunka előnyeit biztosító közösségeit.
 
Az átláthatóság és az ellenőrizhetőség szempontjából kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy az állam biztosítsa a civil szervezetek nyilvános adatainak összegyűjtését és elektronikus formában (Civil Információs Portál) történő hozzáférhetőségét. Ezen a portálon szerepeljenek az egyedi, a pályázati és a normatív támogatások, és a felhasználásukról szóló szakmai és pénzügyi összefoglalók. Jelenleg a pályázati támogatások elszámoltatása került középpontba, míg az egyedi támogatások, közvetlen állami támogatások, normatívák felhasználásának közérdekűségéről, célszerűségéről, hatékonyságáról kevés információval rendelkeznek a civil szervezetek és a közvélemény.
 
A civil szervezetek működésével és támogatásával kapcsolatban a törvény nem fektet elég hangsúlyt a civil szervezetek foglalkoztatásban betöltött szerepére. A folyamatos és tervezhető működés szükségessége miatt nem értünk egyet azzal, hogy működési támogatásra csak egy év kimaradás után pályázhatnak a szervezetek, illetve, hogy a közhasznú jogállású szervezetek – a miniszteri rendeletben meghatározott éves bevétel esetén – csak 
visszatérítendő támogatási igényt nyújthatnak be. Foglalkoztatást biztosítani csak a megfelelő felkészültségű és háttér infrastruktúrájú szervezetek képesek, amelyhez szükséges éves bevétel - a foglalkoztatástól függően - általában meghaladja az ötmillió forintot. A működési támogatásra éppen azért van szükség, hogy a megfelelő színvonalú szolgáltatási tevékenység elvégzéséhez folyamatos foglalkoztatás alakulhasson ki.
 
Egyetértünk a Civil Információs Centrumok nyilvános pályázat útján civil szervezetek köréből történő kiválasztásával, működtetésével, ugyanakkor ezek hatókörének minimumaként legalább a megyei szintet javasoljuk. 
 
A civil szervezetek gazdálkodásával kapcsolatban javasoljuk, hogy a törvényalkotó tegyen különbséget a civil szektor által létrehozott, illetve az állam vagy önkormányzat által közpénzből alapított nonprofit kft-ék között. Ugyanilyen különbség tételt javaslunk az intézményi alapítású – óvodai, iskolai, kórházi, színházi stb – alapítványok és a polgári önszerveződéssel, az állami, önkormányzati intézményektől függetlenül megalakult, „klasszikus” civil alapítványok között. A jelenlegi helyzetben az állami, önkormányzati juttatások döntő része, az állami, önkormányzati, intézményi alapítású nonprofit kft.-ék, és közalapítványok, alapítványok működését biztosítja, amely irreális képet mutat a civil (nem kormányzati, alapítványok, egyesületek) szervezetek támogatásáról. 
 
A fenti állásfoglalást az Egri Civil Kerekasztal 2011. október 7-i ülésén elfogadta, s döntött arról is, hogy az egri illetőségű országgyűlési képviselőkkel - külön - külön - informális megbeszélést kezdeményez. Ennek megszervezését az előző ülésen megválasztott állásfoglalást előkészítő bizottság tagjaira bízta. 
 
Eger, 2011. október 7.
 
Mácsár Beáta
Egri Civil Kerekasztal soros elnöke

Startup Growth Lite is a free theme, contributed to the Drupal Community by More than Themes.